Felvilágosítás, a kényes kérdés

A serdülőkorban a kamasznak két fő kihívással kell megküzdenie: az egyik az önálló felnőtté válás, a másik a szexuális érés, a szexuális kapcsolatok megkezdése. A serdülőkre jellemző bizonyítási vágy, lázadás, sokszor vakmerőség mindkét téren számos veszélyt rejt magában.

A kamaszkor az élet 10-12 éves korban kezdődő és 18-21 éves korig tartó szakasza, amelyet különlegesen intenzív testi, hormonális változás és egyben a személyiség fejlődése jellemez. Az átlag betegségeket tekintve a kamaszok nagyon egészségesek. Sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz, mint a kisgyerekek vagy az idősek.
A halálokok felét azonban az öngyilkosságok és a balesetek ? kisebb arányban a serdülők ellen elkövetett erőszakos cselekmények ? teszik ki. Ez a tény riasztó, mert bár az öngyilkosságból és balesetekből eredő halálozás az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent, számuk még mindig magas ? pedig megelőzhető lenne.
A serdülőkorban a kamasznak két fő kihívással kell megküzdenie: az egyik az önálló felnőtté válás, a másik a szexuális érés, a szexuális kapcsolatok megkezdése. A serdülőkre jellemző bizonyítási vágy, lázadás, sokszor vakmerőség mindkét téren számos veszélyt rejt magában.
A szexuális élet kezdete (életkor, akkor átélt élmények) akár élethossziglan befolyásolhatják az életminőséget. A kamaszok érdeklődésének középpontjában a szexualitás áll, amelynek hátterében több tényező szerepel: szeretetéhség, csoportból való kitűnési, versenyzési vágy, a kortársak elvárásai és a szülők odafigyelésének hiánya éppúgy segítik ezt a folyamatot, mint a viharos testi változások.
A szexuális élet két nagy veszélye: a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek. Amennyiben a veszélyt csökkenteni kívánjuk, hogy egyben azok hosszú távú szövődményeit is kivédjük, felvetődik a szexuális felvilágosítás szükségessége.
Ellenzői attól félnek, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítjuk egy olyan témára, amelyhez lelkileg még éretlenek. Ugyanakkor, a média folyamatosan ?szexualizálja? és információkkal bombázza a gyermekeket, ami a nem megfelelő hangnem miatt sok esetben káros. A felvilágosítás veszélyétől félni olyan, mintha attól tartanánk, hogy aki biztosítást köt az autójára, az össze is töri. A gyerekek biztos nem ilyen ostobák.
Az iskoláskorúak körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a 14 éves fiatalok negyede, a 16 évesek fele él aktív szexuális életet. A szexuális aktivitás gyakoribb a szakmunkás iskolát végzők, a szeretethiányos vagy csonka családból származó, a tanulásban sikertelen és kevesebb baráti kapcsolattal rendelkező fiatalok körében.
Egy másik nemzetközi vizsgálatban, amit 27 országban végezték el, 27 532 egyént kérdeztek meg a szexuális szokásaikról, ebből Magyarországon 1500 főt. A megkérdezettek életkora 16 és 54 év között szóródott.
A vizsgálat alapján a nők 17,7 évesen, míg a férfiak 18,4 évesen veszítik el a szüzességüket. A vizsgálatok eredménye közötti eltérés magyarázata, hogy a szexuális élet kezdete egyre fiatalabb korra tevődik. A kutatásból kiderül, hogy egyre többen használnak valamilyen védekezési módszert az első szexuális élményszerzésnél. A magyar fiatalok (16-24 évesek) 37 százaléka nem tervezi szüzessége elvesztését. Ugyanakkor 76 százaléka használ óvszert az első szexuális élmény átélésekor. Ez arra utal, hogy tettekben már felkészültek az aktusra, hisz mind a fiúk, mind a lányok vásárolnak maguknak óvszert. A 45-55 éves válaszadók közül csak 12 százalék választotta első szexuális élménye alatt a védekezés ilyen módját. Az ő idejükben a megszakítás sokkal népszerűbb volt, ugyanis 24 százalékuk védekezett így az első szeretkezéskor.
A magyarok kimagaslóan nagy aránya (83 százalék) válaszolta azt, hogy egyik fél sem érzett különösebb nyomást az aktus kezdeményezésénél. A férfiak 66 százaléka kifejezetten élvezte az aktust, míg a nők 26 százaléka mondta csak ugyanezt. Náluk sokkal fontosabb az érzelmi kötődés az első szexuális élményhez. 40 százalékuk azt állítja, hogy akkor úgy érezte, szeretik. Az adatok jól mutatják azt a tényt, hogy a lányoknál az érzelmi kötődés milyen fontos szerepet játszik a szexuális kapcsolatban. Az első aktusba sokszor ezért mennek bele a lányok, mert azt remélik, hogy nem veszítik el, vagy szorosabban kötik a partnert. A tudatmódosító szerek könnyebbé teszik a kapcsolatteremtést. Az iskoláskorúak negyede fogyaszt alkoholt vagy tudatmódosító szert szexuális együttlét alkalmával.
Jó hír, hogy az első aktus során a fiatalok túlnyomó többsége védekezik, és elsősorban óvszert használnak. Örvendetes, hogy 2001 és 2006 között a 18 éves kor alatt elvégzett abortuszok aránya kb. felére csökkent.
Napjainkban a fiatalok szexuális nevelésében a szexuálisan terjedő betegségek új problémákat vetnek fel. A fiatalok körében jelenleg a leggyakoribb fertőző kórokozók a herpeszvírus, a human-papilloma vírus (HPV) és a chlamydia. A szexuális élet korai kezdete, a túlzott kockázatvállalás vezetett oda, hogy jelenleg a kamaszok körében az ilyen típusú fertőzések 20-35%-os arányt tesznek ki ? s ez az adat folyamatosan növekszik. A szövődmények (méhnyakrák, garatrák) még inkább hangsúlyozzák a védekezés fontosságát. Hazánkban jelenleg alacsony a HIV-fertőzés, de a határok nyitottsága miatt ebben bármikor robbanás következhet be.
Az elmondottak alapján nem kérdéses, hogy a szexuális felvilágosításra szükség van. Ez akkor a leghatékonyabb, ha megfelelő információt hiteles forrásból kapnak a gyerekek, viszonylag korán (12 éves kor körül). A médiából a kamaszokat érő kifejezett hatást nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ennek veszélyeit bizonyítottan úgy csökkenthetjük, ha teljes ? a kamasz érdeklődését kielégítő ? információkat adunk át.
Igaz, hogy az iskolában kötelező tárgy a szexuális felvilágosítás, a szülők felelőssége mégsem hárítható át. Hagyományosan a szülők feladata lenne a szexuális életre való felkészítés. Több kutatás bizonyította, hogy a szexuális nevelésben a szülők szerepe meghatározó, a gyerekek jó szülő-gyerek kapcsolat esetén az ő véleményükben bíznak. Ahhoz, hogy hatékonyak lehessünk, mindenekelőtt hitelesnek és őszintének kell lennünk. Ez nem jelenti azt, hogy részletekbe menően kellene a saját szexuális életünkről mesélni, de a tiltás biztosan nem üdvözítő.
Egy bizalmas beszélgetésben igyekezzünk a szex érzelmi megalapozottságának fontosságát és az aktussal járó felelősséget megvilágítani. Az anatómiai ismereteknél fontosabb az érzésekről, az érzelmekről beszélni. Ne ijesztgessünk, de mondjuk el, hogy az érzelmi alapok nélküli szex romboló lehet. A szexet korán kezdők között később gyakoribb a szexuális probléma. A rossz élmények akár életre szóló testi és lelki bajokat is okozhatnak ? pl. fájdalmas szex, nemi vágy hiánya, potenciazavar.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. júniusi számában olvasható.

Megosztom