Az olvasó kérdez: adatszolgáltatás és rágalmazás

Egy kórházi tartózkodás számos kérdést vet fel. Milyen adatokhoz és hogyan juthatunk hozzá a gyógykezeléssel kapcsolatban? Hova forduljunk felvilágosításért?

?Szeretném tudni, hogy magánemberként a kórházak adnak-e információt a születési adatok és körülmények felől? Esetemben felmerült a tévedés, esetleg félreinformálás! Annyit szeretnék megtudni az illetékes kórháztól, ahova születésem után bevittek az anyámmal együtt, hogy milyen állapotban voltam a kis súlyomon kívül, és hányadikán történt mindez. Azon a napon születtem vagy esetleg korábban? Tehát van-e jogom érdeklődni önmagam után, és köteles-e a kórház nekem önmagamról adatot szolgáltatni??

Bizalmas információk

A személyes adatok védelme érdekében alkotott jogszabályokat azért alkották meg, hogy más illetéktelen személy nem férhessen a bizalmas személyes adataink birtokába. Az olvasó által feltett kérdések ilyen személyes adatoknak minősülnek, melyet azonban, mint a személyes adat érintettjének, a kórház köteles kiadni, sőt csak az érdeklődő személynek adhatja ki. Ennek megfelelően, amennyiben levelében említett adatokra szüksége van, vagy kíváncsi rá, úgy megítélésem szerint nyugodtam keresse meg a kórházat és a személyazonosságának megfelelő igazolása után a kórház a kért adatokat az érdeklődő rendelkezésére fogja bocsátani.
Ennek egyetlen akadálya lehet, ha a kórház már nem rendelkezik ezekkel az adatokkal bármilyen oknál fogva.

Rágalmazás vagy becsületsértés?

?Egy társkereső oldalon kiküldött privát levél tartalmáért feljelenthető-e az, aki küldte túlburjánzó önérzet miatt. Vagy az ilyen apróságnak tűnő dolgok el se jutnak a bíróságig, és már a jegyzőkönyvfelvételnél elküldik az embert?
Még csak nem is becsületsértés vádjával ? hiszen nem stílusom a káromkodás, kinőttem belőle 12 évesen ?, hanem valamiféle rágalmazás vagy nem tudom ? hiszen ahhoz meg harmadik személy sem árt ?, a lényeg csak, hogy lihegve fel lehessen jelenteni a másikat unalmunkban.
Létezik ilyesmi? Vagy ha az ember kap egy levelet, amiben azt írják neki, hogy ?te szerencsétlen kretén? akkor ezzel kinyomtatva is rohangálhat a rendőrségre, és ott majd nyomozgatni kezdenek azonosítószám alapján, és fizettetnek 25.000.- forintot a ?kretén? szó használata miatt? Hogy működik ez? Nincs valami alsó határ, ahol kinevetik az embert? Tehát feljelenthető akármilyen pitiáner dologért az önérzetünket piszkáló ? egyébként teljesen ártalmatlan ? másik ember véleménye rólunk??

Mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, nézzük meg, hogy mi a különbség a rágalmazás és a becsületsértés között.
Kezdjük a rágalmazással: a törvény szerint, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés 2 évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el (büntető törvénykönyv 179. §.).
Az előzőekben említett büntetési tételek természetesen a büntetések felső határát jelentik, azaz a bíróság az eset összes körülményét figyelembe véve lényegesen kisebb súlyú büntetést is kiszabhat, ilyen lehet a pénzbüntetés, illetőleg a megrovás.
Nézzük meg a fenti törvényhelyet bővebben.
Megállapítható, hogy a bűncselekmény jogi tárgya a becsület. Tehát az követi el, aki a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre utaló kifejezést használ.
Mi tekinthető büntetőjogilag tényállításnak? Az, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan vagy ilyen látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállítás feltétele továbbá, hogy a sértett magatartását a becsület csorbítására alkalmas módon és egyedileg felismerhetően határozza meg.
Tény híresztelésének tekintendők azok a cselekmények, amelyek mások tényállításának közlésében, továbbításában nyilvánulnak meg.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2011. májusi számában olvasható.

Megosztom