A gondnokságról

Mikor helyezhető valaki gondnokság alá? Mit jelent ez a jogi kategória? Mi a teendő az elrendeléséhez?

?Édesapámnak hanghallásos és érzékcsalódásos hallucinációi vannak, ezzel kapcsolatban bejelentéseket tesz, egyik szomszédját fel is jelentette. Üldözéses rögeszméi vannak, de gyógykezelésen nem hajlandó részt venni. Múltkor, mikor hazamentem azt láttam, hogy az ezüst evőkészletét éppen a kertben ássa el. Megtehetem-e, hogy gondnokság alá helyezem? Félek, hogy kihasználják elmebaját, mivel pár ivócimborája már felajánlotta, hogy ?megőrzi? az értéktárgyait.?

A gondnokság alá helyezés iránti perben elsősorban olyan szakkérdéseket kell tisztázni, amelyekre az igazságügyi orvos szakértő véleménye adhat választ. Ennek ismeretében dönt a bíróság az édesapja személyi állapota és személyiségi jogai szempontjából olyan alapvető fontosságú kérdésben, mint amilyen a gondnokság alá helyezés. Az orvos szakértői vélemény azonban ? bármely lényeges, de csak egy bizonyíték a bizonyítékok között, amelyet a bíróságnak az összes adatok birtokában kell mérlegelnie.

Az elmebetegség fennállása egyébként önmagában nem indokolja a gondnokság alá helyezést, erre ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt ? általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában ? tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.

A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: 1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; 2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog 3. családjogi jognyilatkozatok megtétele lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása); 5. örökösödési ügyek; 6. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok; 7. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; 8. tartózkodási hely meghatározása. A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége ? pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt ? tartósan teljes mértékben hiányzik. (Ptk. 15.)

Megosztom