Olvasóink kérdezték a tulajdonlásról

Kié a ház a közös építkezés után? Mi az osztatlan közös tulajdon? Kilakoltatható-e valaki a házasság után?

Mikor férjhez mentem, anyósomék felajánlották, hogy a házukra húzzunk fel még egy szintet, és az legyen a miénk. A ház a szülők nevén volt, míg az építési engedély a férjem nevére szólt. A saját lakásomat eladtam hatmillió forintért és beleöltem az építkezésbe, a másik felét a férjem fedezte. Most válunk, s a férjem a családjával felszólított, hogy hagyjam el az ingatlant, tekintettel arra, hogy a nevem nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Fizetni nem akarnak. Tényleg nincs semmilyen jogom ott lakni, elúszott a pénzem?

Csjt. 27. § (1) szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Mindig vélelmezni kell, hogy a vagyonközösség alatt szerzett egy bizonyos vagyontárgy (vagyoni érték), dologi jellegű használati jog, követelés, adósság stb. a házastársak egyenlő arányú tulajdona. (Természetesen bizonyítani lehet, hogy a szerzésben különvagyon is közrehatott.)

A bírói gyakorlat szerint:
? ami az életközösség megszakításakor megvan, az az ellenkező bizonyításig közösen, az együttélés alatt szerzettnek tekintendő,
? az együttélés alatt szerzett vagyon ellenkező bizonyításig közösnek tekintendő,
? az együttélés alatt teljesített kötelezettségek ellenkező bizonyításig közösen teljesítettnek tekintendők.

A törvény és az ön elmondása alapján a ráépített emeleti szint az önök közös tulajdonát képezi.

Ha a házastársak az egyik házastárs hozzátartozójának ingatlanán házat emelnek, a ráépítéssel jogviszonyba kerülnek a telek tulajdonosával is. Ilyenkor két jogviszony keletkezik: az egyik a ráépítő házastársak és a telek tulajdonosa (itt az anyósáék) között, a másik pedig a házastársak között. Az egyik házastárs által ezzel kapcsolatban indított perben mindkét jogviszonyt el kell bírálni: először a házastársak és a ráépítők között keletkezett jogviszonyt, amelyre vonatkozóan a Ptk. 138. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók, míg a házastársak jogviszonyára a Csjt-nek a házastársi vagyonközösségre vonatkozó 27-31. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni
Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel ? a felek eltérő megállapodása hiányában ? közös tulajdon keletkezik. (Ptk. 137. § (3))
A tulajdonjog keletkezése független attól, hogy az épületnek mi a rendeltetése, továbbá arra is, hogy nem eredményez közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munka.

A ráépítéssel szerzett tulajdoni hányad mértékét, nagyságát annak alapján kell megítélni, hogy az a ráépítéskor milyen összeget tett ki az ingatlan egész értékéhez viszonyítva. A hányadok meghatározásánál a ráépítéskori értéket kell alapul venni, mert a tulajdonszerzés is a ráépítés befejezésével történik.

A tulajdonszerzési arány meghatározásánál nincs jelentősége az úgynevezett bekerülési értéknek.

Önnek természetesen nem kell kiköltöznie, mivel az emeleti szint társtulajdonosa, függetlenül az ingatlan-nyilvántartási állapottól. A tulajdoni hányadának értéket egy későbbi peres eljárásban, a kirendelt igazságügyi szakértő számolja ki, amennyiben addig nem sikerül peren kívül megegyezniük.

?Állami gondozásba kerültem 3 éves koromban. 10 éves koromban édesapám meghalt, egy ingatlant vettem az árvaellátásból 680.000.-Ft vételárért. Az ingatlanon anyám holtig tartó haszonélvezeti joga van. Megismerkedtem egy helyes lánnyal, akit anyám ellenez, és azt mondja, hogy ha elveszem, kirak a házból, mehetek hajléktalannak. Tényleg kidobhatja a tulajdonost? Ráadásul az épületre nem vigyáz, rongálja a házat, a kertet eszi a fű…?

Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.

A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.

Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. (Ptk. 157. § – 161. §)

Megosztom