2018.05.26. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


Született gyilkosok?!

Az ember évezredek óta törekszik arra, hogy az egyének és a közösségek életét biztonságossá tegye.

Családi Lap
2009.05.07  12:17   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Az ember évezredek óta törekszik arra, hogy az egyének és a közösségek életét törvények és erkölcsi szabályok alkalmazásával tegye biztonságossá. Ugyanakkor nyugodtan mondhatom azt is, hogy évezredek óta mindig akadtak ? és akadnak ma is ? olyan személyek, akik ? kockáztatva akár a legsúlyosabb büntetés fenyegető veszedelmét is ? úgy próbálkoztak anyagi (vagy más természetű) méltánytalan előnyhöz jutni, hogy megszegvén a közösség alapvető normáit, megkísérelték embertársaik tulajdonát erőszak alkalmazásával birtokukba venni.
Persze akadnak szép számmal úgynevezett eseti bűncselekmények, amikor az elkövetőt például éhsége, nyomasztó kényszerhelyzete vagy éppen pillanatnyi gyengesége hajtja, és a körülmények megváltozása esetén az ilyen ember soha többé nem nyúl mások tulajdonához. De régóta ismerjük azokat a megrögzött, visszaeső bűnözőket is, akiket ellenállhatatlanul csábít a jogtalan szerzés kalandja, és a bűncselekmény elkövetésétől nem riasztja vissza őket sem lelkiismeretük, sem a társadalom által kilátásba helyezett büntetés.


Az erkölcskór


A tudománytörténet a morális megközelítéstől a szociálpolitikáig több irányból próbálta feltárni, megérteni a problémát, amit az említett magatartásforma kialakulása és megnyilvánulása jelent, ezért a személyiségzavar elnevezése is koronként és a választott nézőponthoz igazodva változott. Egy angol orvos (J. C. Prichard), még a XIX. század elején erkölcskórnak (moral insanity) nevezte, és bár az elnevezés korántsem a lényeget ragadja meg ahogy a magatartást leírja, kétségtelenül elgondolkoztató.

Az önkormányzáshoz szükséges erő elveszett, vagy súlyosan sérült, ami által az egyén nem a beszélgetésre, vagy a logikus érvelésre képtelen, hanem arra, hogy tisztességtudóan, a szokásoknak megfelelően vezesse önmagát az élet forgatagában. Manapság az ilyen erkölcskóros, a törvények megszegésére hajlamos embert akiből hiányzik az empátia, az együttérzés képessége, nem érzi át a felelősséget cselekedeteiért, és a büntetésre gyakorlatilag érzéketlen ? pszichopatának, vagy antiszociális személyiségnek nevezzük.

Tudnunk kell, hogy a jellemzők, melyeket az előző mondatban a két gondolatjel között felsoroltam, alapvetően fontosak: nem minden agresszív, antiszociális ember pszichopata, csak azok a rendszerint visszaeső bűnözők, akikre a fenti vonások ráillenek. Úgy is szoktuk fogalmazni: a pszichopata nem szeret, nem okul (újra és újra elbotlik ugyanabban a kavicsban) és nincs bűntudata.


Nem szeret?


Vizsgálatok és tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a pszichopata ember nem tud szeretni, és nem tudja értékelni, ha őt szeretik. Kapcsolatai felszínesek, rövid életűek, nemi élete személytelen. Csak önmagát képes értékelni, de ez a jó viszony önmagával nem azonos az önimádattal, a narcizmussal: a pszichopata hirtelen felindulásában képes az öngyilkosságra is, amit egy önmagát dédelgető, nárcisztikus ember sohasem tenne meg. A lényeg azonban az: ha akarja, bárkivel el tudja hitetni, hogy szereti (ezzel a képességével gyakran vissza is él), valójában azonban nem kötődik senkihez.

Csak a saját haszna érdekli, azok az előnyök, amelyeket az eszközökben nem válogatva, környezetéből ki tud csiholni. Nem okul? Ez lényegében azt jelenti, hogy a pszichopata ember képtelen tanulni saját tapasztalataiból, vagyis nem alkalmas arra, hogy bármilyen akadály esetén a vágyaik megvalósításához vezető viselkedést gátlás alá helyezze.

Ez a karaktervonás egyfajta büntetésre való érzéketlenség formájában jelenik meg, ami mintegy zöld utat nyit a pszichopata kockázatvállaló, kalandkereső életvezetésének a társadalom szabályai által tiltott területek felé. A cselekvéséből származó haszon rendszerint jobban vonzza őt, mint amennyire ijeszti a fenyegető büntetés.


A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2009. májusi számában olvasható.





A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás