Megelőzés a magzatért

A 20. században az áltagos emberi életkor jelentős meghosszabbodása jórészt az oltásoknak köszönhető. Sikerült az oltásokkal megfékezni az olyan tömegméretű járványokat, mint a himlő, pestis, kolera, és a gyermeket nem megtizedelő, de megharmadoló diftériát, tetanuszt, gyermekbénulást. A magzatok védelme szempontjából döntő előrelépést jelentett a rubeola és bárányhimlő elleni oltás.

Mindezeknek köszönhetően a főbb halálokok átrendeződtek, a járványos betegségek helyét átvették a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatos betegségek, az úgynevezett rák.
A rákos betegségek általában a genetikai hajlam és az ártó, úgynevezett karcinogén (magyarul rákot okozó) külső hatások együttes hatásának a következményei. A rákokozó külső hatások többsége az életmóddal (cigarettázás, egészségtelen táplálkozás, túlzott napozás, stb.) kapcsolatos, és e téren igen nehéz az embereket életmódjuk megváltoztatására rávenni, legalábbis Magyarországon.
A rákos megbetegedések között azonban van kettő, amely fertőző kórokozókra vezethető vissza, ez egyik hepatitisz (vagyis a májgyulladás) B típusú vírusa okozta májrák és a humán papilloma-vírusok (HPV-ok) okozta méhnyak-rák. A tudományos kutatásnak köszönhetően mindkettővel szemben sikerült oltóanyagot kifejleszteni, itt most a méhnyak-rák megelőzésére alkalmas oltásokról lesz szó.
A német Zur Hausen professzor 2008-ban azért kapott Nobel-díjat, mivel kutatásai során kimutatta, hogy méhnyak-rákot a HPV bizonyos törzsei okozzák. Ennek a vírusnak számos törzse ismert, méhnyak-rákért elsősorban a 16-os és 18-as törzs a felelős. Ezek a vírusok a rák kialakulásának közvetlen okai, de azért a nők megfertőződése még nem egyenlő a méhnyak-rák kialakulásával.
A nemi-életet élő nők 80 százaléka megfertőződik élete során HPV-vel, még pedig a partnerek számával arányosan. Közülük 50 százalék pedig a HPV rákkeltő (onkogén) törzsével fertőződik meg. A rákkeltő törzsek közül a megbetegedések több mint 70 százalékát a 16-os és 18-as törzs okozza. Becslések szerint a fertőzések kb. 10 százaléka lesz kiindulópontja a méhnyak-rákhoz vezető folyamatnak, az úgynevezett karcinogenezisnek, még pedig 5-10 év alatt. Hazánkban évente mintegy 500 nő hal meg méhnyak-rákban, és évente hasonló számú új esetet kórisméznek. A méhnyak-rák a nagyon rosszindulatú daganatok közé tartozik gyors terjedése és áttéteket okozó képessége miatt.
A méhnyak-rák elleni védekezés első formája a hűséges párkapcsolat és a biztonságos szex, vagyis az esetleges fertőzött személlyel történő nemi-aktus kapcsán a megfelelő védekezés. Ami elsősorban az óvszert jelenti. A másik, ennél sokkal hatékonyabb védekezés az oltásnak köszönhető. Az elmúlt években ugyanis a HPV antigénjeit tartalmazó oltóanyagokat állítottak elő, amiknek nevét nem írhatom le, csak kezdőbetűjüket adom meg. Hatásukra a szervezetben olyan ellenanyag-termelődés indul be, ami megvédi a beoltottakat a HPV fertőzéstől és ez által a későbbi méhnyak-ráktól.
A ?C? a leggyakoribb HPV rákkeltő törzsek antigénjeit tartalmazza, a 16-os és 18-as vírusszerű részecskéket, VLP-t. 10 éves kortól adható, 55 éves korig vannak klinikai vizsgálatok ? a minél hatékonyabb és a lehető leghosszabb távú méhnyak-rák prevencióra fejlesztették ki.
Az ?S? a rákkeltő törzsek közül a 16-os és 18-as VLP-t tartalmazza, plusz 2 törzset, ami nemi-szerviszemölcsöket, az úgynevezett kondiloma akkuminatumokat okozza. Ez az oltás 9 éves kortól adható, 45 éves korig vannak klinikai vizsgálatok.
Mindkét vakcinára igaz, hogy elsősorban a szexuális élet megkezdése előtt álló lányokat ajánlott oltani, mivel így ? nagy valószínűség szerint ? egy életre védettek lesznek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az oltások bevezetés óta még nem telt el annyi idő, hogy a védettség időtartamát pontosan meg lehessen becsülni. A HPV-vel élete során viszont minden szexuális életet élő nő megfertőződhet, emiatt nekik is érdemes kérni az oltást. Tehát gyakorlatilag 10-14 éves kortól kezdve minden nőt érdemes beoltani, aki várhatóan szexuális életet fog élni, illetve már él.
A fiúk oltásáról megoszlanak a vélemények világszerte. A HPV okozta összes rákos megbetegedések közül 93%-ot a méhnyak-rák teszi ki. A HPV tehát nagyon ritkán okoz a rákos megbetegedést fiuknál. Őket is be lehet oltani a ?S? vakcinával, ha valaki szeretne védekezni, de népesség szinten egyetlen országban sem ajánlják a fiúk oltását. Költség-hatékonysági vizsgálatok a nők oltását támogatják, kb. 85 százalékos átoltottság után lehet gondolkodni a fiúk vakcinálásáról. Ha ugyanis minden nő be lenne oltva, akkor a férfiak is védettek lennének.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. májusi számában olvasható.

Megosztom