Amit az ondósejtekről tudni érdemes

Az élet a fogamzással veszi kezdetét, amikor az emberi faj kromoszómáinak csupán felét tartalmazó szülői ivarsejtek közül kettő: egy ondósejt és egy petesejt egymásra talál. Így helyreáll a fajunk létét meghatározó 46-os kromoszómaállomány és létrejön az az új genetikai program, nevezhetnénk akár tervrajznak is, ami azután alapjául szolgál életünk ?építményének?. Most fogantatásunk egyik főszerelőjét, az ondósejteket mutatom be.

Az ondó és az ondósejtek vizsgálata

Az ondó vizsgálata jelenleg már rutinszerűen végzett orvosi tevékenység. Az ondó (az ún. sperma) lényegében két részből áll, az ondóhólyagban és a prosztatában (magyar neve dülmirigy) kiválasztódó folyadékból, és a herében termelődő ondósejtekből. A vizsgálandó ondót önkielégítés vagy megszakított érintkezés révén nyerik. Az ondó küllemének (pl. színének) megtekintése mellett ellenőrizzük mennyiségét, vegyhatását (az ún. pH-t) és szagát. Az ondósejtek mikroszkópos megtekintésükkor vizsgálhatók, ekkor elsősorban az ondósejtek mennyiségét, mozgását és a kóros alakok arányát határozzuk meg.
Az egészségesnek tűnő családtervező férfiak mintegy 20 százalékának van a természetes gyermeknemzést nehezítő, esetleg megakadályozó kevés és/vagy rosszul mozgó ondósejtje. Az elmúlt évtizedekben a férfiak nemzőképessége ugyanis jelentősen romlott, amit az ondósejtszám csökkenése is jelez. Az 1960-as években a magyar férfiaknak még 74 millió ondósejtjük volt az ondófolyadék egy milliliterében. Az 1990-es évekre a családtervező férfiakban ez 31 millióra csökkent.
Ráadásul jelentősen megnőtt a hererákok gyakorisága, valamint emelkedett a férfi nemi szervek két gyakori fejlődési rendellenességének: a rejtett-heréjűségnek és hasadt húgycsőnek az előfordulása is. Komolyan romlott tehát a férfiak nemzőképessége és általában a nemi egészsége az elmúlt évtizedekben.
Az ondó vizsgálatakor nézzük az ondósejtek mozgási képességét is. Az egészséges férfiak ondósejtjeinek minimum 70 százaléka fürgén, mint a kis ebihalak, célirányosan mozog. Ha ez az arány nem éri el a 40 százalékot, akkor már gond lehet a megtermékenyítő képességgel.
Az ondósejtek alakját is vizsgáljuk. Az emberi fajban ? a többi fajhoz képest ? meglepően magas a rendellenes: kis- vagy éppen kétfejű, megtört nyakú, kettős farkú, vagy éppen farktalan stb. ondósejtek aránya. Ez ugyanis az egészséges és jó nemzőképességű férfiakban is elérheti a 30 százalékot.
Az ondó vizsgálata alkalmas a férfi szexuális úton szerzett fertőzéseinek, illetve betegségeinek a felismerésére is a gennysejtek kimutatása révén. A családtervező férfiak 14 százalékának ondója ?gennyes?, ami önmagában is veszélyes, mint minden idültté váló gyulladás. Ráadásul a fogamzást is megnehezíti, mivel a fertőzött ondót a méhnyak gyakorta nem engedi át.
Az ondóvizsgálat során kórosnak talált férfiakat további vizsgálatokra, illetve kezelésre az andrológus (férfigyógyász) szakemberhez utaljuk.

Az ondósejtképződés

Fontos megismernünk a fogamzás egyik főszereplőjének, az ondósejtnek létrejöttét, az ondósejtképződést is. Az ondósejtek a herében termelődnek, mégpedig hosszas és bonyolult fejlődési folyamat révén.
A törzsondósejtek már a magzati élet első hetei­ben, pontosabban a második-harmadik héten kialakulnak. A törzsondósejtekből folyamatosan óriási tömegben képződnek az ősondósejtek, egészen a szü­letésig. Ekkortól hosszú ideig szünetel termelődésük, és csak a pubertástól, a nemi érés kezdetekor folytatódik az ondósejtképző­dés.
A herében lévő ősondósejtekből ? az éretlen és előondósejteken át ? 74 (plusz-mínusz 5) nap alatt alakulnak ki az érett ondósejtek. A 74 napból 37 ? tehát a fele ? a szaporodás, a mennyiségi növekedés időszaka, amikor óriási számú sejtosztódás révén folyamatosan sokasodnak. Az érett ondósejtek I. típusának II. típusává alakulásakor történik az ún. számcsökkentő osztódás. A törzsondósejtekben az előondósejtekben 46 kromoszóma van, a számcsökkentő osztódás miatt az érett ondósejtekben a szo­kásos kromoszómaszámnak azonban már csak a fele, 23 található meg. A másik 37 nap már az érés időszaka, amikor is a herében az ún. Sertoli-sejtek ? amolyan dajkaként ? készítik fel az ondósejteket későbbi funkciójukra, a megtermékenyítésre.
Az ondósejképződés tehát mintegy 74 napig tart, akár 16, akár 90 éves a férfi. Az apaság, vagyis a nemzőképesség lehetősége tehát 90 éves korban sem kizárt, ilyenkor inkább a nemi képességgel, a potenciával lehet probléma.

Az ondósejtképződés megismeréséből számos fontos általános tanulság adódott.

1./ Az ondósejtek óriási számban és folyamatosan termelődnek, a nemi érettségtől kezdve. A két herében naponta átlagosan 176 millió ondósejt képződik. Így egyetlen férfi 20 nap alatt termelődő ondósejtjei elvileg a világ összes asszo­nyának megtermékenyítésére elegendők! A természet ezzel az irdatlan bőséggel nyilvánvalóan az emberi faj fennmaradásához szükséges férfi termékenységet biztosítja.
Az ondósejtek bősége egy-egy szeretkezéskor is túlzottan pazarlónak tűnik. Az ondó folyadék (vagyis a sperma) 1 milliliterében korábban átlagosan 74 millió volt, manapság 31 millió az ondósejtek száma. A szeretkezéskor történő ondókilövelléskor általában 5 ml ondó távozik a hímvesszőből, ami tehát korábban 370 millió ondósejtet tartalmazott, jelenleg 155 millió a számuk. A megtermékenyítésben azonban csupán 1 ondósejt vesz részt! Miért ez a pazarlás? Azért, hogy az ivarsejtek között a petesejt felé megtett úton verseny alakulhasson ki és a legrátermettebb jusson a megtermékenyítés jussához. Ez az ún. ivarsejtverseny magyarázza, hogy a sok hibás genetikai állományú ondósejt közül csaknem mindig a legjobbak vesznek részt a fogamzásban, és ezért egészséges kisbabák születnek.
2./ Az érett ondósejtek mindig újonnan képződött sejtek, tehát mindig néhány hetesek, koruk átlagosan 5 hét körül van. Éppen ezért az apai életkornak ? szemben az anyai életkorral ? nincs szembetűnő összefüggése a gyermekekben a számbeli kromoszómaaberrációkkal, pl. az ilyen okra visszavezethető Down-kórral.
3./ Az ondósejtkép­ződés során az ondósejtek számos sejtosztódáson mennek keresztül. Ez függ az apai életkortól, mivel 20 éves korig 205, 30 éves korig 400 ilyen sejtosztódással kell számolni. Az osztódások során az ?anyasejt? genetikai állománya másolódik át a ?leánysejt? génjeibe. Ilyenkor ritkán másolási hibák történhetnek. Emiatt az ondósejtek révén 6,5-ször több génhiba kerülhet át a gyermekekbe, mint a petesejtek közvetítésével.
4./ Az ondósejtképződés során a különböző sejtalakok eltérően érzékenyek a külső ártalmakra. Az éretlen ondósejt I. típusa a legsérülékenyebb, lázas betegségek (de még a forró, 40 Celsius-fok körüli vízben üldögélés is) és a vegyszermérgezések (de ide sorolható a komolyabb részegség is) ezeket az éretlen ondósejteket károsítják. Ezekből 6-8 héttel később lennének érett ondósejtek, de az ilyen ártalmak után általában elpusztulnak, ezért átmeneti férfi meddőség következik be. Ezzel szemben az érett ondósejtek a szervezet legellenállóbb sejtjei közé tartoznak, szinte minden kibírnak. Ahogy korábban a nászéjszakán bekövetkező fogamzásoknak sem ártottak, pedig olyankor csaknem minden ifjú férj részeg volt.
5./ Az ondósejtek folyamatosan termelődnek a herében, de tárolásuk a mellékherében és az ondóhólyagban történik, itt várakoznak felhasználásukra. (Ha erre nem kerül sor, egy idő után elpusztulnak.) Az ondókilövellés után bizonyos időre van szükség, hogy a heréből származó ondósejtekkel feltöltődjenek ezek az ondósejteket tároló helyek, szervek. Ezért szükséges a ondóvizsgálat előtt 3 napos szexuális önmegtartoztatás, illetve a kívánt fogamzás elérésekor a mindennapos szeretkezés kerülése.

Megosztom