Férfifaló királynők

Mí­g a királyoknál természetesnek számí­tott, hogy habzsolják a szeretőket, addig a koronás nőket megvetés sújtotta ugyanezért Kleopátrától Diana hercegnőig.

Az ambiciózus és politikai befolyásra törekvő felséges asszonyokra gyakran sütötték a kéjsóvárság bélyegét. A nagy hatalmú királynőket, uralkodók hitveseit házasságtörés, paráználkodás vádjával igyekeztek lejáratni, befeketí­teni.

 

Sztriptí­z és bordélyok

Theodóra és Messalina erkölcstelen életvitelük dacára császárnékként tündököltek. Mindkét élvhajhász asszony megí­zlelte a kéjhölgyek életét, de sorsuk más-más fordulatot tartogatott.

A karcsú, kis termetű és hajlékony Theodóra cirkuszi medvegondozó lányaként látta meg a napvilágot, s nővéreivel együtt prostituáltként kereste kenyerét a beszámolók szerint. Különösen nagy sikert aratott sztriptí­zszáma, a Léda és a hattyúk, amelyben mezí­telen testéről libák csipegették le az árpaszemeket. Hetéraként keleti turnéra indult, azután megtért, felhagyott züllött életmódjával.

A 40-es éveit taposó Justinianus császár belebolondult a fiatal hölgybe, s rossz hí­re ellenére oltár elé vezette. A császárné a birodalom fővárosában ötszáz utcalányt fogatott össze, s a Bűnbánat nevű kolostorba záratta őket vezeklésül. Bí­borba öltöztetve és aranykoporsóban kí­sérték utolsó útjára.

A szépséges és előkelő famí­liából származó Valeria Messalina még a húszat sem töltötte be, amikor az elnyűtt, ötvenéves Claudius császár feleségének választotta. A mohó, csillapí­thatatlan szexuális étvágyú fiatalasszony számos szenátorral megcsalta rozzant férjét. Éjjelente pedig csuklyát borí­tott fejére, kiosont a palotából, nyilvánosházakban serénykedett. Fürtjeit szőke paróka alá rejtette, az arany comb-, boka- és karperecek mellett nemesfémből veretett mellhálót is viselt.

A legnépszerűbb kéjnőkkel is versenyre kelt, de sosem vallott szégyent, mindig utolsóként zárta rongyfüggönyös celláját. Végül Claudius előtt leleplezték hitvesei üzelmeit. Szeretői sorra hajtották bárd alá a fejüket, mí­g Messalina – kegyelemből – önmaga olthatta ki a saját életét.

Hungária „gyöngyszemei”

Cillei Borbála és Brandenburgi Katalin egyaránt fiatal feleségként í­zlelte meg az elhanyagoltság keserűségét. Luxemburgi Zsigmond magyar, cseh és német királyként állandóan utazgatott szerte a világban, mí­g Bethlen Gábor erdélyi fejedelem betegségei miatt már aggastyánnak számí­tott az esküvő idején, ráadásul még szót váltani sem tudott Katalinnal, mert egymás nyelvét sem beszélték.

Borbála sajnálta volna elvesztegetni a legszebb éveit, ezért nyí­ltan flörtölt az előkelő férfiakkal, erkölcstelen mulatságokban lelte örömét, s néha vad szerelmi kalandokban keresett kárpótlást. Házasságtörése miatt férje házi őrizetbe helyezte, de néhány hónap múlva megbocsátott kikapós asszonyának. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a gáláns Zsigmond fűvel-fával csalta hitvesét. A kortársak leginkább azon botránkoztak meg, hogy Borbála paripán suhanó Vénuszként állt modellt egy kódex képéhez, s köpenye alól szemérmetlenül kikandikáltak intim testrészei.

Katalint kórságoktól gyötört ura mindennel elhalmozta, még a trónját is ráhagyta. A német asszony azonban a fejedelem barátai szerint visszaélt a bizalommal, az elkényeztetett hercegnő több készséges lovagra is talált a szolgák és a nemesurak közt. íllí­tólag spanyol tánctanárával is viszonyt folytatott. Egyik kegyeltje, a jóképű és rafinált Csáky István kiforgatta vagyonából Katalint. Sőt erkölcstelen, tékozló életmódja miatt a fejedelemasszonyt hamarosan országától is megfosztották magyar tanácsosai.

További kalandokról és érdekes történetekről olvashat a Családi Lap 2013. júniusi számában.

Megosztom