Amikor ütni kell

Mit tegyünk, ha az utcán megtámad bennünket egy százkilós férfi? Elfussunk, felvegyük a harcot? Kiabáljunk, karmoljunk, üssünk vissza? Szorult helyzetünkből könnyebben megmenekülhetünk, ha megfogadjuk Kovács Gábor kungfuinstruktor (Real Wing Tsun) tanácsait.

A közhiedelemmel ellentétben az önvédelem nem csupán harcból áll, hanem komplex ismerethalmaz. Több dologból tevődik össze, amelyeket mindenkinek ismernie kell, aki ezzel foglalkozik.

1. Jogi és erkölcsi aspektus: jogos önvédelem kapcsán az alkalmazandó erő szintjének összhangba kell lennie a támadó agressziójával. Például, ha valaki a mobilunkat akarja ellopni, azt ne verjük félholtra, különben mi kerülünk börtönbe. Érdemes erkölcsi szempontból előre eldönteni magunkban, melyek azok a szituációk, amikor érdemes harcolnunk (saját testi épségünk és szeretteink életének védelme, nemi erőszak megelőzése stb.).

2. Az erőszak dinamikája: fel kell tudni mérni, mi a támadó a célja. Nem feltétlenül akar az életünkre törni.

3. Elkerülés, leszerelés: kerüljük a felesleges veszélyt. Amennyiben már nem tudjuk, próbáljuk meg az erőszakoskodót ? akár egy hangosabb kiáltással – kizökkenteni az általa győztesnek vélt pozí­cióból.

4. Ellentámadás bevésése: automatikus védekezési mechanizmus, támadás esetén reflexszerűen jön elő. íltalában egy-két mozdulat.

5. Lefagyás: úgy érezzük, hiába tanultunk meg több tucat technikát, mert valós stresszhelyzetben meg sem tudunk mozdulni.

6. A harc: ha erre sor kerül, ne legyünk kí­méletesek, hiszen a támadó sem lesz az.

7. Utóhatások: jogi (hatósági eljárás, esetleges polgári per), orvosi (a harci sérülések gyógyulása), lelki (el kell számolnunk magunkkal, hogy mindent megtettünk-e a saját védelmünk érdekében, ill. kezelni kell egy esetleges vereség következményeit is).


A cikk folytatását a Családi Lap 2013. áprilisi számában olvashatja.

Megosztom