Motiváció és kitartás nélkül nem megy

Van, aki több nyelven is könnyedén megtanul, míg mások jó néhány év magolás, nyelvtanozás után feladják az egészet. Diplomák ?ragadnak? bent az egyetemeken a hiányzó nyelvvizsgák miatt, és sokan inkább bizonytalanul bóklásznak külföldön, térképpel a kezükben, csak nehogy meg kelljen valakit szólítaniuk. Bár egyre több fiatal beszél nyelveket idehaza, s utazik külföldre tanulni, dolgozni, még mindig lenne mit javítani a helyzeten. Módszerek vannak szép számmal, csak meg kell találni a leginkább testhezállót.

Sokan azzal magyarázzák kudarcukat, hogy nincs nyelvérzékük, ezért teljesen felesleges a sok tanulás. Ez azonban az esetek többségében csak kifogás. A kutatások szerint ugyanis szinte bárki el tud sajátítani idegen nyelvet ? mondja Fischer Andrea adjunktus, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Tanszékén nyelvtanárképzéssel, a nyelvtanítás módszertanával foglalkozik. Gyorsan hozzáteszi, hogy természetesen nem mindenkinek megy ugyanolyan könnyen. Jelentős különbségek lehetnek, ki mennyi idő alatt jut el a különböző szintekre. Fontosak a képességek is, de ami még meghatározóbb, az a pozitív hozzáállás. A motiváció hiánya gyakran vezet kudarchoz ? árulta el a szakember, aki arra is rávilágított, hogy a nyelvelsajátítás képessége független az intelligenciától. Tudnak olyanokról, akik akár nagyon alacsony, azaz 60-as IQ-val is több idegen nyelven beszélnek. Érdemes tehát próbálkozni, de nem mindegy, hogyan.

Négy hét alatt nyelvvizsga?
Gyakran türelmetlenek vagyunk, azonnali eredményre vágyunk, pedig a tudáshoz idő és sok-sok gyakorlás kell. Fischer Andrea szerint mire valaki iskolai vagy hagyományos tanfolyami keretek között eljut egy középfokú vizsgáig, addig bizony több száz óra tanulásra van szükség. Természetesen akad, akinek jóval kevesebb is elegendő, míg mások nem érnek el ennyi idő alatt sikereket, mégis ez tekinthető átlagosnak. Bár nincs ilyen tapasztalata, a szakember azt mondja, irreálisnak tűnik, ha valamelyik módszerrel vagy kurzussal a kezdőnek négy hét alatt már nyelvvizsgát ígérnek. A nyelvelsajátítás egy folyamat, mégpedig hosszú folyamat, nem lehet megspórolni az igazi munkát. Jó alapok nélkül nehéz eredményesen építkezni.
Arra sincs szabály, hogy egy magántanár vagy egy nyelviskola a jobb választás. Ez függ az időbeosztástól, a tudásszinttől és persze a céltól. Érdemes kipróbálni mindkettőt, és az alapján dönteni, melyiket találjuk hatékonyabbnak.
Az sincs kőbe vésve, hogy az anyanyelvi tanár vagy a magyar származású nyelvoktató a jobb megoldás. Utóbbiak között is találni szép számmal olyanokat, akik hosszú időt töltöttek külföldön, vagy ha nem, akkor is lehet, hogy nagyon jó a kiejtésük, vagy éppen változatos módszerekkel tanítanak. Érdemes rákérdezni, milyen képesítése van az oktatónak, jár-e továbbképzésekre, követi-e az új trendeket. Lehet, hogy ez nem tűnik életszerűnek, mégis sok időt és pénzt spórolhatunk meg azzal, ha körültekintően választunk tanárt.

A cikk folytatását a Családi Lap 2012. novemberi számában olvashatja.

Megosztom