Mit diktál a diéta?

A diéta szó eredeti jelentése: egészséges életmód. Miért gondolunk mégis rögtön a fogyókúrára, ha meghalljuk? Használ vagy árt a diéta? Miért jó az egyik, s miért nem a másik? Akkor most diétázzunk, vagy ne?

Az egészséges életmód része a tudatos táplálkozás: miből, mennyit fogyasztunk, hányszor étkezünk egy nap, elegendő vitamint, ásványi anyagot viszünk-e be a szervezetünkbe. Általánosan elfogadott nézet, hogy a napi optimális tápanyagbevitel 60 százalékban szénhidrátból, 30 százalékban fehérjéből és 10 százalékban zsírból áll. Az egyéni szükségletben természetesen szerepet játszik, hogy ki, milyen munkát végez, mennyi stressznek van kitéve.

Megkondul a vészharang?

Az egészséges embernek nincs szüksége arra, hogy kalóriákat számoljon, tápanyagtartalmat ellenőrizzen, hiszen a szervezet jelez, miből kér többet, miből kevesebbet. Ám amikor felborul az egyensúly, meghibásodik a visszajelző rendszer is. Az első tünetek ? betegség, túlsúly ? megjelenésekor érdemes odafigyelni, s menteni a menthetőt, minél hamarabb. Kezdetben megoldás lehet a megfelelő diéta. Amennyiben betegség üti fel a fejét a szervezetben, mindenképpen kérjük orvos tanácsát, hiszen más-más diétát igényel a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a köszvény, a vesebetegség ? és még sorolhatnánk. A megfelelő diétával sok betegségnél javulást érhetünk el, rosszabb esetben segít a szinten tartásban. Csakúgy, mint a népbetegségnek számító elhízásnál.
Egyes felmérések szerint Magyarországon a lakosság negyven százaléka túlsúlyos, közülük minden negyedik ember pedig kórosan elhízott. Miután a nők ? a férfiakkal ellentétben ? hajlamosabbak áldozatot hozni az ideális vagy a média által favorizált testkép érdekében, így ők gyakrabban válnak szenvedő alanyaivá a fogyókúrát szolgáló diétáknak.

Amit a diétához feltétlenül tudni kell?

A recepteknek se szeri, se száma. Csak arról hallgat sokszor a fáma, hogy a diéták akár életveszélyesek is lehetnek, ha kellő tájékozódás, megfelelő előkészítés nélkül, drasztikusan vágunk bele. Ráadásul gyakran megesik, hogy az a diéta, ami jól bevált a kolléganőnél, nekünk csak kínszenvedést, majd plusz kilókat eredményez. Ennek igen egyszerű oka van: a diétának egyénre szabottnak kell lennie.
A diéta akkor jó, ha előírásait huzamosabb ideig be tudjuk tartani. Például, ha szeretjük a tésztaféléket, akkor a fehérjében dús diéta ? amire a munkahelyi kollektíva esküszik ? eleve kudarcra van ítélve?
A diéta nem kiruccanás, a jó diéta lassú: az életünk részévé tesszük, s nagyon nehéz huzamosabb ideig úgy élni, hogy az ellenkezőjét esszük, mint amit szeretünk.
A fogyókúrázók nagy ellensége a jojó effektus, ami a meggondolatlan, s hirtelen abbahagyott vagy gyors fogyást ígérő diéták után jelentkezik. A normál étrendhez visszatérve ugyanis a ,,kiéhezett? szervezet elkezdi tárolni a diétás koszthoz képest nagyobb mennyiségű, egyébként normális mértékű tápanyagot, felkészülve egy lehetséges későbbi éhezésre.
Nincs tehát általános érvényű tanács, mindenkinek magának kell megtalálnia a neki megfelelő diétát, akár fogyókúrázni szeretne, akár csak egészségesebben élni.

Kinek melyik diétát?

Nem könnyű feladat eldönteni, tényleg szükségünk van rá, vagy pillanatnyi fellángolás az egész? Amennyiben megszületett az elhatározás, érdemes utánanézni, melyiket tudjuk beilleszteni az életritmusunkba, miről, mennyi ideig kell lemondanunk, milyen eredményt várhatunk, s mit mutatnak a kidolgozás hátterében álló tapasztalatok. Érdemes elgondolkodni a választás előtt azon is, vajon mi állhat a túlsúly hátterében: a gyorséttermek, az esti nassolás, az édességek és sütemények, a mértéktelenség, vagy a rendszertelen étkezés.
Célszerű elsősorban ezt az okot orvosolni, s ennek megfelelő diétába kezdeni. A választásánál arra is tekintettel kell lennünk, hogy a mindennapi rohanásban is tudjuk tartani a diétát. A lehetőségek egyénenként igen eltérőek: míg a gyesen lévő kismama naponta tud külön főzni magának és gyermekének, sokaknak a menzai, munkahelyi ebéd képezi az ebédjét. Evidens, hogy diétájuknak is különbözőnek kell lennie.
A mediterrán diéta mérsékelt mennyiségű ebéd mellé is beiktatható, hiszen változatos, vegyes táplálkozást biztosít. Igen népszerű a Földközi-tenger vidékén. A bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztáson, rendszeres tej-, bor-, burgonyafogyasztáson, olívaolaj felhasználásával készült ételeken alapul, de gazdag az omega-3-zsírsavak forrásának számító tengeri halakban és diófélékben is. Az ételek magas rosttartalma csökkenti az elhízás veszélyét, segít megszabadulni a súlyfölöslegtől. Aki biztonságos diétát szeretne, bátran választhatja, hiszen kutatások sokasága bizonyítja: legfőbb alapelvük az egészséges táplálkozás. Szív- és érrendszeri betegségben szenvedők is bátran választhatják, hiszen akár a vérnyomásukat is normalizálhatja ez a fajta étrend.
Az Atkins-diétát a vegetáriánusok nehezen tudják alkalmazni, a ,,húst hússal evők? körében viszont igen népszerű, hiszen a zsírok, húsok korlátlan fogyasztására és a szénhidrátok visszaszorítására épül. Nem csak a cukrok, édességek fogyasztását tiltja, a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását is szigorúan korlátozza. Azok számára, akik túlsúlyukat a gyorséttermeknek köszönhetik, meggondolandó, hogy érdemes-e ezzel a módszerrel próbálkozniuk. Előnye, hogy rövid távon gyors fogyást ígér, s állítólag sosem kell éhezni a diéta ideje alatt. Eredménye azonban megkérdőjelezhető, a szakemberek szerint egy év távlatában nem eredményesebb, mint bármely hagyományos terápia. Hazánkban sok dietetikus támadja, károsnak tartja. Talán nem véletlenül: a névadó Atkins doktor maga is túlsúlyos volt, és szívrohamban halt meg. A túlsúlyos, magas koleszterinszintű embereknek nem ez a legelőnyösebb fogyási módszer, ahogy a köszvényben és ízületi bántalmakban szenvedőknek sem ajánlott.
A 90 napos diéta adott napon csak bizonyos fajtájú tápanyagokat engedélyez. Megkülönböztet fehérjenapot, zöldségnapot és gyümölcsnapot. A diéta létjogosultságát megkérdőjelezi azonban a tudományos háttér hiánya. Az ételek különválasztása, a napi étrend összeállítása igen sok időt igényel. További hátránya, hogy folyamatos vitaminpótlásra van szükség a kúra idején.
A GI-diéta a glikémiás indexen (GI) alapul, vagyis azon, hogy az egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak a vércukorszintre. Elmélete szerint az alacsony GI-jű étrend követése esetén a szervezetben nem következik be hirtelen vércukorszint-emelkedés és visszaesés, ez pedig késlelteti az éhségérzet jelentkezését. Az alacsony és a közepes glikémiás indexű ételeket kombinálja, így kevésbé tör ránk a farkaséhség, a magas rosttartalmú anyagok bevitelével pedig gyorsul a salakanyagok kiürítése is a szervezetből. A nagyobb rosttartalmú étrend ráadásul bizonyos daganatos betegségek gyakoriságát is mérsékelni tudja. Azoknak ajánlott, akik nem szeretnének lemondani a tésztaféleségekről. Óriási előnye, hogy ? az Atkins diétával szemben ? semmilyen alapvető élelmiszer fogyasztását nem tiltja, ezért könnyen betartható, s nem jár együtt hiányállapot kialakulásával, ami a 90 napos diétánál fenyeget. A diéta egészségügyi előnyei kétségtelenek, cukorbetegségben szenvedőknek is ez a diétázás optimálás formája.
A vércsoport diéta a különböző vércsoportoknak megfelelően jelöli, melyik élelmiszer előnyös, melyik közömbös, valamint melyik káros hatású az adott vércsoportú ember számára. Kutató orvosok sokévi tapasztalatai támasztják alá a vércsoport diétát, ma már több, erről szóló szakkönyv is kapható. Némi tájékozódás után a betartása nem ütközik szinte semmilyen nehézségbe. Hátránya nem ismert, prevenciós céllal is alkalmazható.
Bármelyik diétát is választjuk, ne feledjük: megfelelő mennyiségű mozgás, valamint elegendő folyadékfogyasztás és kellő önkontroll nélkül hiába törekszünk egészséges életmódra. A lényeg mindig a részletekben rejlik.

Megosztom