A magány, akárcsak az influenza, ragályos - állapították meg amerikai kutatók.
Csoportok között terjed, és a nőket könnyebben
"megfertőzi", mint a férfiakat - közölték tanulmányukban a Chicagói,
a San Diegó-i és a Harvard Egyetem tudósai.
A kutatás szerint a magányos emberek környezetükre is
ráragasztják érzelmeiket, aminek következtében megmaradt barátaikat is
megfertőzik, akik szintén elmagányosodnak, végül pedig mindannyian
elszigetelődnek a társadalomtól.
A periférián élő embereknek kevesebb a barátjuk, és
magányuk miatt még élő kapcsolataikat is elvesztik - magyarázta a téma tekintélyes amerikai szakértője, a Chicagói Egyetem
pszichológusa.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magányosság
közrejátszhat szellemi és fizikai betegségek kialakulásában, ami megrövidíti az
életkilátásokat. Ezért fontos, hogy az emberek felismerjék a magányosság
jeleit, és segítsenek az érintetteknek, mielőtt még teljesen kirekesztődnének a
közösségből.
A tanulmányhoz egy eredetileg szívbetegségekkel kapcsolatos
kutatás adatait vették alapul a tudósok. A Framingham Szívtanulmány 1948 óta
vizsgálta több mint ötezer embernél a szív- és érrendszeri rendellenességek
kialakulásának kockázatát. A tanulmány mintavételét azonban időközben
kiszélesítették, és a második generációs kutatás további 5124 személy
bevonásával már a magányosság vizsgálatára koncentrált.
Kiderült, hogy a magányossá vált emberek kevésbé bíznak
másokban, és mivel így nehezebben kötnek új barátságokat, a kör bezárul
számukra.
A jelek szerint a közösségekben létezik egyfajta
természetes hajlam arra, hogy kivessék magukból a magányos embereket. Ilyesmit
korábban a majmok viselkedésének megfigyelése közben is tapasztaltak a
tudósok - mondta a szakértő, aki a kérdés megoldásában a megelőzés szerepét
hangsúlyozta.
