A Torontói Egyetem kutatói szerint a magukat magányosnak érző emberek alacsonyabbnak érzik a hőmérsékletet, mint azok, akik egy csoport elfogadott tagjaként tekintenek magukra.
Az egyetem pszichológusainak több kísérlete is bizonyította:
a kirekesztettség negatív érzését átélő emberek jóval hidegebbnek érzik
ugyanazt a szobát, mint azok, akik jó lelkiállapotban vannak.
Az egyik kísérletben a kutatók két csoportra osztották a
kísérleti alanyokat, majd az egyik csoport tagjaitól azt kérték, hogy idézzék
fel a magány érzetéhez kötődő élményeiket, míg a másik tagjai arra emlékeztek,
mikor egy csoport befogadta őket. Ezt követően megkérték őket, hogy becsüljék
meg a szoba hőmérsékletét: a becslések 12 és 40 Celsius fok között
ingadoztak, és a kirekesztettség érzését átélők határozottan alacsonyabbnak
ítélték a hőmérsékletet.
A kísérlet arra is fényt derített, hogy a magány érzését
átélők inkább vágynak forró italokra és ételekre, mint üdítőre, vagy almára. A
kutatók szerint ez azt igazolja, hogy a kirekesztettség érzéséből következően a
kísérleti alanyok konkrétan fáztak. Ez lehet az oka annak, hogy az emberek gyakran az
időjáráshoz kötődő metaforákkal írják le társas helyzetüket" - jegyezte
meg a kísérlet vezetője.
A beszámoló szerint az alacsony hőmérséklet a depressziós tünetek
elszaporodásához is vezethet, valamint felveti, hogy a kutatás eredményei
segíthetik a magány és szomorúság érzéseinek kezelését: a kutatók
elképzelhetőnek tartják, hogy egy meleg tárgy érintése, a hőméréséklet
növelése, vagy valamilyen forró táplálék fogyasztása egyaránt csökkentheti a
magány érzését.
A kutatók úgy vélik: a már régóta ismert, a fény hiánya és a
rossz közérzet közti kapcsolathoz hasonló összefüggés áll fenn az alacsony
hőmérséklet és a depresszió között, így a fényterápiához hasonlóan egy fajta
hőmérsékletterápia is segíthet az úgynevezett téli depresszióban szenvedőkön.
