Solferinótól Budapestig: a Vöröskereszt története

1828. május 8-án született Genfben Jean-Henry Dunant, így ezt a napon tartják a Vöröskereszt és Vörösfélhold szervezetek világnapjuknak.

Henry Dunant itáliai üzleti útján éppen azon a napon érkezett Itáliába, amikor a vívták a solferinoi csatát vívták. Amikor a város, ahol lakott, megtelt sebesültekkel és kiderült, hogy az orvosi ellátás nem kielégítő segélycsapatok szervezésével igyekezett enyhíteni a szenvedést.

Sokan lelkesen magukévá tették kezdeményezését, hogy gyakorlott önkéntesekből egyesületek alakuljanak minden országban a sebesültek ápolására. Nagy érdeklődést keltett az a javaslata is, hogy nemzetközi egyezményekkel szabályozzák a sebesültek jobb, emberibb ellátását. Az emberek szervezkedni kezdtek, bizottságok alakultak, konferenciákat tartottak, és miközben valóra kezdtek válni Dunant kezdeményezései, azalatt ő maga fokozatosan félreállt és átadta helyét a gyakorlati embereknek.

A megbecsülés jeleként 1901-ben a Nobel-bizottság Henry Dunant-nak ítélte az első Békedíjat.